Vizelde

Vizelde

A Költő meg a vírus

2020. március 10. - Gazz

Haaaapcíííí - köszöntöm a kollégákat reggel.
Ó, nagyon sajnálom, de hát mit tegyen az ember?
Vissza nem tarthatom, mert szétdurran a fejem
A felgyülemlett taknyot így a légbe kiengedem

Na mivan, vírusgazda? - üdvözlöm Bálintot,
Figyelj rám kapitány, elárulok egy titkot
Tudom hogy beteg vagy, látom ráz a láz
Nyomás haza pajtás, nekem ne magyarázz!

Figyu Döme, te meg, mit köhögsz szüntelen?
Tüdőbajos lettél, na húzz haza hirtelen!
Kiürül a szoba, költőnk magára marad
- Rápihenek erre - jön meg a gondolat

Láb az asztalra fel, székem hátradöntve
Alszik Lacibácsi, hortyog ő hörögve
Aztán este hatkor, a szemét kinyitja
Ez a nap is elment, a munka letudva!

Nehéz biza nagyon, a költők élete
Ahogy törpapa mondja, nem játék és mese
Elvásik derekuk a kényelmetlen széken
Éjjel forgolódnak, jó sokáig ébren!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://vizelde.blog.hu/api/trackback/id/tr6215513806

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása